Mexikó annyira hatalmas, hogy csak hosszú hónapok, ha nem évek alatt lehet bejárni. Mi 4 hónapig utazgattunk ebben a mesés országban, és rengeteg mindent láttunk. Hogy ti is kedvet kapjatok, most kifejezetten az indián romokról szeretnék írni! Bár mi rengeteg kisebb romot is meglátogattunk, nektek csak a legszebbeket fogom kiemelni, régiónként.

Teotihuacán 

1. Mexikóváros környéke: Induljunk északról, a könnyen megközelíthető Teotihuacán romvárosból, ami Mexikóvárostól mindössze 1 órányira fekszik északra. Egyértelműen ez a legnagyobb romkomplexum, két óriási (a Nap és a Hold) piramissal büszkélkedhet, és számtalan kisebbel, amik mind nagyon szépen rendbe vannak hozva. A nappiramistól hosszú út vezet végig, „a holtak útja”, aminek mentén végig építmények vannak. Egyszerűen lenyűgöző! A hely különlegessége, hogy itt még megengedik, hogy felmássz bármelyik piramisra! A tömeg, amikor mi voltunk (november) elenyésző volt, állítólag nyaranta a nagy hőség miatt tikkasztó annyi lépcsőt megmászni, de hát ez a turistaélet! Teotihuacán története egyébként szinte teljes homályba burkolózik, már az aztékok sem tudták, milyen nevű nép élt itt, és mindent, ami most látható, az aztékok neveztek el utólag. Annyi bizonyos, hogy egy nagy kiterjedésű birodalom szellemi és vallási központja volt, amely ismeretlen okok miatt lehanyatlott, és azért maradhatott épségben, mert az aztékok szent helyként tisztelték, így nem rombolták le, a hódító spanyoloknak pedig nem volt útban (szerencsére).

 Teotihuacán

2. Chiapas állam: Következő helyszínünk, az Európából jóval nehezebben megközelíthető Chiapas államban lévő két, dzsungelek által rejtett csodaromváros: Palenque és Yaxchilán. Ez előbbibe csak Tuxtla Gutiérrez-be repülve és innen még szárazföldön több, mint 5 órát utazva tudunk eljutni, úgyhogy nem kifejezetten az egy hétre utazóknak ajánlott, mégis nagyon népszerű és ismert úticél. Palenquét sűrű buja dzsungel veszi körül, és ettől az egész helynek varázslatos aurája lesz. Itt is rengeteg maja piramis, palota és egyéb építmény van, kisebb területen szétszórva, mint Teotihuacánban, viszont nehezebben megközelíthetők az egyes maradványok. Kicsit túrázós a hely, itt is meg lehet mászni mindent, épp ezért jó pár órát el lehet tölteni, de maradéktalanul megéri! Itt nem egy nyílt téren kell megközelíteni az egykori épületeket, hanem épp fordítva, még mindig az őserdőtől hódítja vissza az ember a várost. 

Ahogy a sűrű lombozat, indák és fák árnyékában halad az utazó, szinte maga elé képzeli azt a nyüzsgést, ahogy egy ilyen hatalmas kulturális és gazdasági centrumban folyt az élet. Ahogy a kereskedők hozták az áruikat, paicokat tartottak, a papok szertartásokra hívtak, az uralkodó a palotában fogadta a hozzá fordulókat, majd megbeszélte a tanácsadókkal, hogy új szövetséget köt Tikallal (mai Guatemala területén), az igencsak hódításokra ácsingózó Calakmul (Yucatánon) ellen. 

Palenque fénykora sikerekben és kudarcokban gazdag, mozgalmas időszak volt, egészen a IX századig, amikor a politikai hatalom meggyengülése következtében egy lassú elvándorlás kezdődött. A nagy építkezések végleg befejeződtek, és a terület visszasüllyedt mezőgazdasági központtá, mígnem teljesen a dzsungel martalékává nem vált.

Palenque

1. Ennél már csak egy nehezebben megközelíthető helyet tudok ajánlani, de az tényleg az összes rom legvarázslatosabbja, és egyben az én kedvencem: a maya Yaxchilán! Ide Tuxtlaból ( a legközelebbi nemzetközi reptérről) több, mint 7 óra az út, amikor még csak egy poros kis faluhoz ér az ember, Frontera Corozal-ba, ami közvetlenül a Guatemalai határon fekszik. No, innen még 1 órát kell hajóval menni, hogy megpillanthasd életed legkülönlegesebb maja romvárosát! A romot a Guatemalai oldalról vették észre (közvetlenül a határfolyó partján fekszik) 1883-ban britt archeológusok, addig teljesen az őserdő rejtett kincse volt a fehér ember előtt. Mivel minden nagyobb várostól távol esik és manapság is csak hajóval megközelíthető, így szerencsére nem érte el a tömegturizmus karma. Mikor kiszáll az ember a hajóból, még alig látszanak épületek, viszont amikor beleveti magát a dzsungelbe, és végigcaplat a keskeny ösvényeken, akkor feltárul egy hallatlanul kiterjedt város váza. Különleges paloták, labirintust rejtő termek és persze piramisok sora várja, hogy felfedezzék. Mindezt egy egészen különleges környezetben, ahol a fejek felett bőgőmajmok ugrálnak és Tarzan megirigyelné az indákat, amiken átlibbenhet a romok felett. Nekünk 2 óránk volt bejárni a területet, de 3 óra alatt igazán kényelmesen minden megnézhető. Hajóúttal együtt számolva tehát 4-5 órába fér bele ez a program, de érdemes délelőtt érkezni, mert a hajók csak 2-ig indulnak, hogy még a zárás előtt legyen idő végig járni mindent. Mondanám, hogy a képek magukért beszélnek, de azt hiszem nem tudják visszaadni azt, amit ott érez az ember!

Yaxchilán hasonlóan fontos szerepet töltött be a korszakban, mint Palenque, némileg riválisnak is tekinthetők, de sokkal több kapcsolatot tartott fent a közelebbi Piedras Negras és Bonampak nevű városállamokkal. Hihetetlen, hogy hogy lehetett egy ilyen buja és megközelíthetetlen helyre ekkora épületeket felhúzni, amit aztán a természet annyira beborított, hogy az 1833-as első említését követően, a feltárások csak 1977-ben kezdődtek el. 

Yaxchilán

Yucatán: Egyértelműen a legturistásabb, hiszen a legkönnyebben megközelíthető rom a Cancúntól kicsit több, mint 2, Méridától pedig alig másfél órára fekvő Chichén Itzá. Ez a hely a modern világ 7 csodájának egyike! Úgyhogy semmiképpen sem állíthatom, hogy ne venné fel a versenyt Teotihuacánnal, vagy épp Palenquével, de teljesen más! Határozottan nincs meg az a belsőséges érzése az embernek a látogatáskor, pont a tömeg miatt, mint az előzőleg említett helyeken. Az épületek gyönyörűen helyre vannak állítva, ezért nagyon impozáns, látványos, de nehezebben elképzelhető az akkori világ általa. Tényleg fantasztikus a központi piramisa, az oszlopcsarnoka vagy éppen a pelota(labdajáték) pályája, de sajnos a sok ember kicsit levesz a hangulatból, amikor egy-egy fényképre csak úgy férsz fel, ha közben másokat arrébb lökdösöl, vagy utólag kitörölsz…

Mi véletlenül zárás előtti másfél órával voltunk, és így legalább a turistabuszos utazók már kezdtek elszállingózni. Úgyhogy a legjobb tipp, ha nagyon korán, vagy későn mész! A másik, hogy korántsem olyan buja és varázslatos a helyszín, mint Chiapasban, de azért itt is szép zöld környezetben vagy, bár az utakat végig szuvenírárusok hada határolja. Ha Cancúnba utazol, akkor természetesen, még az ára ellenére is (kb 10szerese a teotihuacáni áraknak) ez egy kihagyhatatlan pont!

Egyébként itt nem maják, hanem a maják által itzáknak nevezett indián népcsoport, akik dél felől hódítottak a Yucatánon. A várost már 533-ban megalapították, de igazán a IX-XV. században élte fénykorát, és érte el legnagyobb politikai befolyását. Építészetére a tolték indiánok hatottak, és sok helyen megfigyelhető a maják által is tiszelt kígyóisten, Kukulkán ábrázolása.

A Yucatánon még egy könnyen elérhető helyszínt említenék, a híres Tulum-i romokat, ami szintén csak 2 óra Cancúnból, de déli irányba. Tulum inkább fotómágnes hely, hiszen közvetlenül a tengerparton fekszik, és a képeken a romok lábánál fodrozódó hullámok és a szellőben ringatózó pálmafák tündéri látványt nyújtanak. Viszont a jó képen kívül egyáltalán nem olyan komplex és ragyogó, mint az ez előtt említett többi rom. Arról már nem is beszélve, hogy hömpölyög a tömeg az egész városban és a romoknál is.

Tulum egy még későbbi időszakban tündökölt, elsősorban 1200-1450 között, és fent maradt egészen a spanyol hódítok bejöveteléig. Elrendezésében nagy szerep jutott a kozmológiának, amennyiben nem csak az embereknek, de az isteneknek is építették. 

Tulum

Nekem persze a szívem csücske, a legnehezebben megközelíthető chiapasi Yaxchilán! Ha kisebb és kevésbé ismert mexikói romok is érdekelnének, szívesen válaszolok bármilyen felmerülő kérdésre!